Korábban nem használt jelenetek és beállítások.
Javított kép és hang.
Szakmai korrekciók.
Művészibb koncepciók.
Bővített játékidő.
Több dráma.
Ez nagyjából a Valami a levegőben- 1989 rendezői változat....
A "Fekete Lovag" oldaldobozban megtaláljuk az oldal linkjét...
Úgy érzem két hónap hallgatás után, egy ajánlás erejére érdemes megszólalnom. Ha valakinek most az a kérdés jár a fejében: "hogy vagyok?". Köszönöm megvagyok - mivel feltételezem elsősorban, azok olvassák ezt a blogot, akik személyes vagy szakmai okokból kedvelnek. Jelen helyzetemről nincs mit mondanom, mindent majd a meglepetés erejével rendezek, bejelentés nélkül...
Ami bölcsességgel gazdagított az elmúlt két hónap, mondhatni zűrös és beteges körülmények közepette, hogy: azt kell fejleszteni és megbecsülni amink van. A másoknak való megfelelést, pedig sürgősen be kell fejezni. Mindenkibe nagyjából kódolva vannak a képességek. Én a feketelovag és v89 projektekkel, nem a felhőtlen és feltétel nélküli szimpátia területén mozgok. Mondjuk ki: vannak páran, akik szeretik és rendszeres visszatérők és vannak, akik gyűlölik (az utóbbiak nyilván nem visszatérők). Ok- okozatot, motivációt (szeretet, személyes ellentét, irigység stb.) nem kutatok, tárgyalok.
Lehet így is feketelovagosan: megfelelő méretűvel, megfelelő magasságból... hidegen hagy.
De senki ne higgye, hogy ez nem fejlődhet. Természetesen a fejlődés erősíti a szeparációt is - nagyobb tábor azokból, akik kedvelik és nagyobb azokból, akik gyűlölik. A taglalt ábra azt mutatja, eme két jeles projektről már nem vagyok hajlandó lemondani, egyesek hiába ostromoltak, okoskodtak vagy sértődtek meg.
Itt csak előre lehet menekülni. Az alkotáshoz és véleményezéshez való antiszociális viszonyulásom azt bizonyította és segítette elő... hogy az életnek ezen oldalával foglalkoztam és foglalkozom... tehát ez van. Már csak a professzionális szintet kell elérni, mindezt úgy, hogy másoknak ne kelljen megfelelni. Ne kényszerítsen senki, olyan csapatmunkába többet, ahol a hátam mögött utolsó senkiháziként kezelnek. Mert ma Magyarország és annak alkalmazotti státusza ilyen, s lesznek páran, akik tudják majd, melyik aktuális számomra (ex)intézményről beszéltem.
Amikor már a sárga földig szapultam a V89 projektet, akkor mégis miért fejlesztem? A kérdés jogos. Az elmúlt két hónap eseményei alapján ezt csak én tudhatom, és ezt a tudást, ha nem baj... megtartom magamnak. De egyet viszont elmondhatok: egy embert több módszerrel, eljárással lehet tönkretenni, megalázni, földbe tiporni. De az utolsó alkalom után mítosz lesz belőle. Ez azért nem nagyképűség, mert nem a saját gondolatom. Egy japán anekdota- gyűjteményben olvastam. Biztos vagyok benne, hogy néhányan érteni fogjuk. A V89 rendezői változat tehát üzenet a jövőt illetően.
Köszönettel tartozom az egykori stábnak:
Hajba Dávid
Kristóf Tibor
Tolnai Gábor
Hegedűs Csaba
Holl Zsuzsa
K. Nagy László
Papp Zsolt
Gulya István
Czirják Anikó
Szűcs László
Gyenesi Szabolcs
Szakmai tanácsadóknak:
Dr. Nagy Brigitta
Dr. Széchenyi Ágnes
Köszöntem.
Hölgyeim és uraim! Most pedig visszamegyek a függöny mögé.
Velem hasonlóképp talán januárban találkoztok.
Addig is olvassuk kitartóan a kollégák okosságait: feketelovag.hu!
Még valami: ha a v89 oldalt megnyitjuk és várunk egy keveset,
akkor egy érdekes és új Intro filmet láthatunk.
Most pedig üzenetek üzenete, itt a metafora szigeten:
