Elővettem néhány könyvet... leporoltam, antológiák... publikáltam benne egy- néhány novellát és verset. Idealizmus, elveszett az időben. Elővettem fotókat... barátok egyetértésben és aztán haragban... idealizmus, elveszett az időben. Elővettem néhány html dokumentumot - társadalomkritikák, szintén saját. Idealizmus, elveszett az időben.
Visszaemlékeztem néhány zavaros kapcsolatra, nézeteltérésekre melyek végkifejleteként nem beszéltünk többé. Idealizmusok, elvesztek az időben. Visszaemlékeztem munkákra, kollégákra... konfliktusra, kooperációra. Idealizmus, elveszett az időben.
A dolgok 30 felé, se nem közeliek, se nem távoliak. Igazságtartalmak feszültek - és feszülnek egymásnak.
S ezek közül egyetlen egy volt egyetemes... ma is az.
Hogy egykori barátok, kollégák, szerelmek, csak úgy mint én. Egyedül esszük tovább a zsíros kenyeret. Vannak kitörések, sokszor jelentéktelenek. Minden változásban, és mégsem változik semmi.
 

Önző kis játékok, önös érdekek, az igazságért avagy személyes boldogságért való kétségbeesett küzdelmek, harcok. Kaparások... leszakadt körmök.
 

Ma még hosszú a hajunk, holnap talán kopaszok leszünk vagy befestjük.
Ma még dohányzunk, holnap talán pipázunk vagy végleg leszokunk.
Ma még iszunk, eszünk, holnap talán fényevők leszünk és józanok.
Ma még katolikusok vagyunk, holnap letagadjuk vagy buddhisták leszünk.
Ma még hetero, holnap remete, szingli vagy meleg.
Négy éve erre szavaztunk, idén arra szavazunk.
Az ideál percenként változtatja a tartalmat.
 

Létezik origó? Ahová visszaérünk egy nagy kör után? És ott mi lesz?
A nők rájönnek, hogy mégsem kell mindenüket kopaszra borotválni, és a második bifidusz eszenzisz sem nyújt megoldást a jó bélflóra működésre, a ránctalanító sem ránctalanít? 
A férfiak rájönnek, hogy a tetoválás billogot jelent, a rendszeres szoli rákot okoz, és a kopaszság is egyhangú?
A gyerekek rájönnek, hogy a telefonok között csak pixel különbség van, de mindegyik ugyanúgy hívást kezdeményez és fogad, a videojátékok ismétlik önmaguk nincs több fantázia fegyver, pofon technika, s a közösségi portál ismerősök több mint fele nem is ismerős?
Megasztár 15.
Győzike repeta.
A sztárok újra pókokat esznek, és ki kell menteni őket. 
Média házasságkötés és versengés, újabb bohóccal.

S ha már origóba értünk, a szőnyeg rojtos végéhez... milyen szőnyeg következik majd?
Új jön? Újra hajtják alattunk a régit?
Vagy netán végleg kirántják alólunk?
Fáradt vagyok... hogy bővebb legyek. Megérteni sem muszáj.
Minden mehet tovább. Nem kell traffipaxtól tartani.
Mivel sebességkorlátozás sincs. Igazság nem létezik...
paradoxon, hogy mégis van... mert állandóan hajkurásszuk a sajátunkat. 
Belegebedünk.

Te nem lehetsz pesszimista fiatal vagy!
Mióta is nincs barátnőd?
Az egészség a legfontosabb!
A szerelem mindent legyőz!
Mikor nősülsz?
Menny külföldre, tanulj nyelveket!
/Tanulhatsz nyelvet, miközben csirkét csomagolsz vagy szart lapátolsz! - Remek!/
Majd százezreket keresel!
A lábaid előtt hever a világ, fiatal vagy!
A munka nemesít!
Az élet szép!



Nos...
Borotvahabra már nem kell költenem.
A közhelyektől jobban habzik a pofám.


Legdurvább Black Metal.
Ököl mint kalapács sújt le, töri porrá az íróasztalt...
Baseball ütő a monitornak, és tévének.
Benzines kannák az országháznak (és nem ingyen tankolni!).
Aztán szájzár.
Csend.

 

 

 

 


 

A bejegyzés trackback címe:

https://feketelovag.blog.hu/api/trackback/id/tr352336789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása