Szekeres Anna írása
Mefiszto.hu 2006 (c)

 

Ebben a cikkben olyan kérdésekre keressük a választ a pszichológia segítségével, amelyek a mai világban lassan fel sem merülnek. Milyen az érett személyiség? Ki számít normálisnak, egészségesnek? Létezhetnek-e egyetemes értékek? Az egészséges ember értékválasztása, ragaszkodása bizonyos értékekhez nem teszi-e életképtelenné az egyént ebben a kegyetlen világban?



Mai világunkban, amit Anthony Giddens találóan „elszabadult világnak” nevez, nap mint nap hallhatunk híreket katasztrófákról, árvízről, földrengésről, balesetek százairól, de mintha elfelejtettük volna, hogy a jelenségek mögött az embert keressük. Az ember statisztikai adattá vált, legfeljebb gazdasági tényezőként jelenik meg a világban, és sajnos úgy tűnik, ez már a szűkebb környezetünkre is igaz, nem csak a világtendenciákra. Miközben igyekszünk megfékezni az „elszabadult világot”, elfeledkezünk arról, hogy végül minden az egyes emberen múlik, aki sajátos egyéniségével, személyiségével vesz részt a világban. 

A fogyasztói társadalom, amelyben mindannyian élünk, nem kedvez az érett személyiség kialakulásának, ideálja a fogyasztó ember. Mi jellemzi a fogyasztó embert? Elég egy percet eltöltenünk a televízió előtt, vagy belelapoznunk a napilapok egyikében. Az ideál szép, fiatal, lehetőleg egyedül él, vagy több-kevesebb ideig párkapcsolatban, és gazdag. Az élete a siker és a hatalom körül zajlik, életének minden része – kapcsolatai, anyagi javai- eszközök, melyekkel a hatalmat és a sikert közvetítheti környezete felé. Státuszszimbólumok, lecserélhető fogyasztási cikkek. Személyiségére jellemző, hogy örömkereső, rosszul tűri a frusztrációt, külső motivációk vezérlik, izgalomkereső, bizalmatlan, és mindenekelőtt befolyásolható. Magánya, unalma és bizonytalansága biztosítja, hogy továbbra is a fogyasztás legyen az az örömforrás, amihez legelőször fordul.

Bár a lelkünk mélyén érezzük, hogy ez nincs így rendben, látnunk kell azt is, hogy ezt az emberideált elsősorban üzleti érdekek tartják életben. A fogyasztó ember dolgozik, pénzt keres, amin megveheti az egyre növekvő számú elengedhetetlenül fontos dolgok egyikét, ezzel tulajdonképpen munkát teremt egy másik fogyasztónak. Önfenntartó folyamat, amiben nehezen lehet beavatkozni, de ennek az írásnak nem célja, hogy politikai vagy gazdasági oldalról közelítsük meg korunk problémáit. Sokkal fontosabb témánk szempontjából, hogy a fogyasztói társadalom emberképe nagyon távol áll az érett, egészséges személyiségtől.

Az egészséges, normális személyiséget többféleképpen meghatározhatjuk. Az egyik legrégebbi normalitás felfogás szerint normális az, ami átlagos. Ebben az értelemben normálisnak számít az az ember, akinek tulajdonságai, viselkedése nem tér el nagymértékben a társadalom statisztika értelemben vett átlagától, sem pozitív, sem negatív értelemben. A társadalomban él egyfajta „közmegegyezés”, hogy mi az, amit adott időszakban tolerál, és mi az, ami már túl nagy eltérésnek, devianciának számít. A pszichés és mentális problémák kezelése így az átlagoshoz való visszatalálást segíti elő. Ez a fogyasztó ember szempontjából azt jelenti, hogy infantilis személyisége nem szorul kezelésre, hiszen azt jeleníti meg, ami a társadalomban normális. Ennek azonban ellentmond, hogy épp a tipikus fogyasztói társadalmakban növekszik a mentális betegségek száma.

Az egészség meghatározható úgy is, mint a betegség hiánya. A mai testi-lelki gyógyításra leginkább ez a felfogás a jellemző, ami azzal a következménnyel jár, hogy a tünetek kezelésével megoldottnak gondolunk egy sokkal mélyebben gyökerező problémát.

A harmadik normalitás felfogás az ideális létállapot felől közelíti meg a kérdést. Tehát egészséges, normális az a személy, aki pozitív tulajdonságokkal, egységes személyiséggel rendelkezik, Rogers szavaival élve „fully functioning person”. Ha jobban belegondolunk az „egész-ség” valóban ezt jelenti, egészséges az, aki hiánytalanul „működik”, képes önmaga kiteljesítésére.

Milyen személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal rendelkezik az érett, egészséges személyiség?



Mindennapi tevékenység:

Tárgyilagos saját magával, tetteivel, életével és környezetével szemben is. Így képes saját élete, tettei objektív, realista vizsgálatára, kontrollálására. Olyannak látja a dolgokat, amilyenek azok valójában, és nem olyannak, amilyennek szeretné. Helyes realitásérzékének köszönhetően biztonságban érzi magát a világban. Rendelkezik gyakorlati érzékkel az adódó életproblémák kreatív megoldására. A problémákat helyesen észleli, megoldásukra törekszik, és nem várja el más segítségét.

Érdeklődése és tevékenysége sokoldalú, élvezi a produktivitást, alkotó tevékenységet. Nyitott az új tapasztalatok iránt, melyeket képes tudatosítani, és anélkül érzékelni, hogy különböző elhárítási módokkal átszínezné őket. Élményeit, tetteit képes történetiségükben látni, tehát összefüggésbe hozni a múlttal, jelennel, jövővel.
Saját tulajdonságai:
az érett személyiség képes arra, hogy önmagát kívülről, tárgyként szemlélje. Ez teszi lehetővé az önismeretet, az önkritikát, a humorérzéket, és megalapozza az érzelmi biztonságot, önmagunk elfogadását: az ilyen ember elviseli a gátló vagy zavaró eseményeket, ugyanúgy, mint saját tökéletlenségét, anélkül, hogy elkeseredetté vagy ellenségessé válna. Emellet belső szabadságban él, önértékelése nem függ környezetének megítélésétől

Jó önismerettel rendelkezik, képes érzéseit megnevezni, értelmezni és kifejezni. Tudását önmagáról egységes énképbe szervezni, amelyet folyamatosan képes gazdagítani, nyitott marad új tapasztalatokra, melyekkel személyiségét folyamatosan képes gazdagítani.

Változatos viselkedésmintákkal rendelkezik, melyek személyiségében összhangban vannak, és segítik a környezethez való optimális alkalmazkodását.

Jó a frusztrációtűrése, képes az önszabályozásra, lelkiismerete énképének megfelelő. Nem agresszív, képes spontán cselekvésre. Kíváncsi és képes élményeit friss szemmel értékelni.

Következetes, stabil énképpel rendelkezik és megfelelő erkölcsi stabilitással, kialakult értékrenddel, melyhez magatartása igazodik. Interdependencia jellemzi, képes arra, hogy pl. munkahelyi kudarcának ne vallja kárát a családjával való együttlét jó hangulata. 

Társadalom, kapcsolatok:

Képes mély, de szelektív kapcsolatokra, jól megválasztottak szociális kapcsolatai. Kapcsolataiban érzelmeit nyíltan kommunikálja, őszinte toleráns, és képes az empátiára.
A lehető legnagyobb harmóniára törekszik önmagával és másokkal kapcsolatban, melynek alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés.

Széleskörű én-tudattal rendelkezik, képes önmaga háttérbeszorítására közösségi ügyek érdekében, amilyen pl. a család, társadalmi, politikai kérdések, vallási közösség, stb.
A közösség normáihoz képes igazodni.

Közösségi érzés jellemzi. Együttérzés minden emberrel, amivel együtt jár más emberek, egyéniségek tisztelete is. Készség az emberiség közös tevékenységében való részvételre, mely a haladást szolgálja.

Értékrend:

Az anyagi, testi vágyak mellett ill. fölött szellemi érdeklődés és értéktisztelet dominálnak. Egységes életfilozófiával rendelkezik, olyan értékrenddel, amely megadja számára az életét értelmessé tevő irányt, tárgyat és célt. Rendelkezik a létezés és halál, a túlvilág, a jó és rossz stb. kérdéseire vonatkozó elvek egységes rendszerével, de nem szükségszerűen vallási alapon. 

Az érett személyiség tulajdonságait természetesen lehetne még sorolni, azonban úgy tűnik, hogy a fent említett tulajdonságok együtt fordulnak elő az érett személyiségek esetében. Fontos azonban tudni, hogy az érett személyiség nem adottság, hanem sokszor egy életen át tartó fejlődési folyamat eredménye.

Látható, hogy az érett és a fogyasztó ember személyisége mintha tökéletes ellentéte lenne egymásnak. Azt tudjuk, hogy a mai társadalom a fogyasztói embert tekinti ideálnak, miért van mégis értelme foglalkozni az érett személyiséggel?

Carl Rogers terápiás tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy azok az emberek, akiknek személyisége fejlődik, nemtől, kortól és kultúrától függetlenül hasonló értékváltozásokon mennek át:

· Veszít értékéből a külszín, a színlelés, védekező viselkedés, maszk mögé rejtőzés

· Leértékelődik a „kellene”, elhatárolódnak attól, hogy olyanok legyünk, úgy viselkedjünk, ahogy „kellene”, függetlenül attól ki szabta a követelményeket

· Önmagában az a cél, hogy másoknak megfeleljünk negatív értéket nyer

· Értékké válik a „valódiság”, önmagunk vállalása

· Értékké válik, hogy önmagunk szabunk irányt életünknek, magunk hozunk döntéseket, és ez növeli önbizalmunkat

· Önmagunk és érzéseink értékessé válnak

· Maga a változás folyamat, minden kellemetlenség ellenére értékké válik, és ezzel szorosan összefügg, hogy egyre nyitottabbá vállunk külső és belső tapasztalataink iránt.

· Az elfogadás és a másokkal szembeni érzékenység értékessé válik, másokat pusztán önmagukért értékelünk, ahogyan önmagunkat is

· A mély emberi kapcsolatok szerepe felértékelődik

Saját tapasztalataimból ehhez hozzá tenném még az önmagunkért és másokért vállalt felelősség érzésének felértékelődését, a szeretet újrafelfedezését az életünkben, az őszinteség és következetesség megbecsülését, az életben adódó nehézségekkel való szembenézés bátorságát a könnyebb út választása helyett, és az állandó igényt a fejlődésre.

Talán első olvasásra nem egyértelmű, hogy miért különösen fontos ez a változási irány. Ha jobban belegondolunk, mindez azt jelenti, hogy a személyiség fejlődése egyetemes jelleget mutat, legalábbis értékválasztásaiban. Ha az ember szabadon választhat, ebbe az irányba mozdul el, annak ellenére is, hogy környezet nem feltétlenül nézi ezt jó szemmel.

Érdemes megfigyelni, hogy ezek az értékválasztások lehetővé teszik az együttműködést embertársainkkal, és olyan alkalmazkodóképességet eredményeznek, amelynek segítségével tartani tudjuk a „tempót” felgyorsult világunkkal, ahelyett, hogy a fogyasztói értékrend önpusztító bűvkörébe kerülnénk. Mindegyik érték segíti önmagunk s az emberiség fennmaradását, és nem elhanyagolható az a tény, hogy a boldog és sikeres emberek személyiségének kutatása szerint ezek az értékek teszik igazán élhetővé az életet.

   

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://feketelovag.blog.hu/api/trackback/id/tr472124789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.