Filozófia: Izmusok fogságában

 2010.08.27. 10:05

 
 

 

Kezdek figyelmes lenni arra, valami csörög utánam, amikor közlekedem az utcán vagy a lakásban. Lánccsörgésre hasonlít. A hang akkor tompul és élesedik, amikor valami új vackot vásárolok, amire sokszor nincs is szükségem. Ezt hívják marketingnek. Egy új termék mindig valami ellenére, vagy elődjének fejlődése végett jön létre. 
A mobiltelefon - s bármilyen termék - már sosem lesz az első meg a régi. Mert a pixel számok emelkednek, és ma- holnap ki tudja milyen intim helyzeteket művelhetünk majd rajta. Bár azt kihagynám:) a mobilrezgést nem szeretném más aktusra hasznosítani.

 

 

Valami mindig elavul, és annak fejlődése (biztos, hogy fejlődése?) vagy radikális felszámolása következik. Amióta itt a kis hangyabolyban ténykedünk, visszük a morzsákat, két dologgal vagyunk leginkább elfoglalva: megszüntetünk és létrehozunk, egymást kizárva, vagy egyikből másikba fordítjuk. Ez utóbbi értelmezendő úgy, mint végtelen folyamat: a létrehozás által valami megszűnik, és a megszűnés által valami létrejön - a kapitalizmus egyik furcsa bukéja és jellemzője is. No és akkor megérkeztünk az origó pontba: IZMUS. Érdekes mód az "izmus" is ugyanezt a terminológiát követi: szocializmus -> transzformáció vagy destrukció  -> kapitalizmus. Az izmusok is egymás ellenére vagy egymás alappillérére jönnek létre csakúgy, mint a termékek, a mániákus (szerintem beteges) innovációból képtelenek vagyunk kilépni. Van itt egy bökkenő: míg terméket azért vásárol az ember, mert hogy többet ígér - több leszek általa - mint elődje vagy a korábbi termék, addig az izmusok nélkülözik a garanciát. Hozzunk fel érthető példát:

A műszaki boltban:


- Jó napot kívánok! Ennek a villanyborotvának zárlatos
az akkumulátora, itt van a garancialevél...
legyenek szívesek és cseréljék ki!

A Demokrácia intézményében:

- Jó napot kívánok! Ennek a kapitalizmusnak korruptak a politikusai, itt van a garancialevél... legyenek szívesek és cseréljék ki!

Ez utóbbi nem fog megtörténni. És ne álltassuk magunkat a képviseleti demokráciával.

A szavazófülke nem röntgengép: mert nem látjuk ki szavaz és kire. Igaz a kommunizmusban pontosan láttuk ki szavaz kire, a "kit" kényszeríteni lehetett a "kire", viszont: nem volt túl változatos, ez sem működött nálunk. Úgy tűnhet Magyarországon az "izmusoknak" nincs és nem is volt túl jó marketingje.

Ezzel nem vagyunk egyedül, ennek világszerte történelme van. Fő gócpont a francia forradalom... a két legismertebb irányvonal: konzervativizmus, és liberalizmus. Szeretném tisztázni... az akkori úgynevezett "értékekhez", a mainak semmi köze nincs. Már a történelmi időkben is, az ideológiák egymás ellenében jöttek létre. A dolgok keserűsége, de lényegi magja, hogy az izmus mihelyt legyűrt egy másikat - mert erősebb volt. Hamarosan elbukott. Robespierre és Danton körül, már nehéz volt követni ki- kit végzett ki, nyakig fürödtek a vérbe. Lenin azt mondta: a baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége. Rákosiék a szocdemekkel nem tudtak mit kezdeni:  be velük a húsdarálóba! Akik liberálisként leköpték és "lecsuhásozták" a papokat - azok ma miséken ülnek és Trianon fontosságát hangsúlyozzák... van belőlük néhány forma a fideszben is.

Tehát az izmus nem jó termék és nem működik. Azonban rendkívül hatékony stratégiai eszköz. Ha az utcán nyíltan elkezdem hangsúlyozni kitartóan, miért ítélem el a kopasz férfiakat (nem skinhead! Hajviselet hiányára gondoltam) és kellően meggyőző vagyok, az ernyőm átmérője napról- napra nagyobb lesz, alatta egyre több velem egyetértő személy
fog gyülekezni -> izmust alapítok. Ezt a trükköt jól ismerte Lenin és Hitler is. Ezzel viszont, kiharcolom magam mellé a kopasz emberek pártját is. Ellenemre jön létre és én motiválom, táplálom. Magyarországon nagyjából így jött létre a Jobbik is. Mert a politikai elit, mind amellett, hogy évek óta képtelen elszámolni, korrupt és hazudik, még az izmusait is képtelen volt megfelelően kezelni (márpedig bocsánat: a birka szavazó izmus nélkül párthűség impotenciát produkál) Vonáék jól felismerték, hogy a patkó szélső jobb szegmensében jókora lyuk tátong, tehát nincs mi ellensúlyozza a fidesz- mszp pólust. Szarul működő pártok és defektes izmusok mellett tehát igény alakult ki a nemzeti(radikal)izmusra.
 

Tehát újabb izmus a rendszerben. Aki idáig parasztkolbászt reggelizett hagymával és pálinka lökettel ült a traktorba, árpádsávval takaródzott éjszaka és zsigerből gyűlölte az elitet, elmondhatja magáról: izmus részvényes lett a parlamentben. Ezzel csak egyetlen egy baj van: az "izmus" mindig "izmus" marad. Tehát konzervativizmus, liberalizmus, szociáldemokratizmus, radikalizmus. Az izmus ernyője alá tartozni... annyi, mint sehová sem tartozni. Tévhit azt gondolni, hogy tartozhatunk valakihez. A vezetők könnyen gondolhatják: nem az ideológiánk hozzátartozója vagy, hanem tartozéka. 
Tartozéka a legközelebbi biztos választási többletnek. Az izmus tehát motor, elég hatékony és alkatrészekkel működik. Az izmushoz tehát nem jár garancialevél sem. Mert végtére is mire cserélnéd a rosszul működő izmust? Másik izmusra?:)

 

 

 

 

 

 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://feketelovag.blog.hu/api/trackback/id/tr62104611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.