Kedves legénység! Üdvözlöm önöket ismét a fedélzeten!

Elő-szőr a szubjektív véleményemet szeretném Önökkel megosztani: hallottak már Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec Monfa -ról? Nos Nekem ez az úriember a kedvenc festőm. Nemesi családban született 1864-ben, Franciaországban. Mivel szülei első fokú unokatestvérek voltak, testi fogyatékossággal élt (és még szerencsésnek mondhatja magát, mert több testvére meg sem élte a felnőtt kort). 
Nem szeretném részletes életrajzzal untatni Önöket, csak pár adalékot közlök, hogy legyen egy kis rálátásuk a dologra.
Párizs művésznegyedében a Montmartre-ban lakott, dolgozott.
Nem vetette meg a testi örömöket: láda számra hordatta a konyakot a műtermébe, hetekre beköltözött kuplerájokba, az akkor még kétfülű cimborájával rendszeresen látogatták az akkor, oly divatos kabarékat.

Kedvenc témái a lovak, a bohócok, táncosnők és természetesen a prostituáltak voltak. Ezzel el is értünk mai témánkhoz: a festészeten, szénrajzokon kívül még egy műfajban maradandót alkotott, ez pedig a litográfia. Több művészettörténész Őt tartja a plakátkészítés megújítójának, a mai plakátok stílus-ősatyjának. Több plakátot készített az akkoriban nyitott Moulin Rouge számára (ahol Ő is sok estét eltöltött), táncosnőknek, sanzon-énekeseknek, pl.: Aristide Bruant -nak.

Plakátjain erőteljesen egyszerűsít, világosabb alapra helyezi az alakokat, kidolgozza a színek, betűk, vonalak, felületek összhangját, annak érdekében, hogy a plakát messziről is hatásos legyen. De nézzük csak meg a fenti művön szereplő figurát: határozott, céltudatos tekintet, eléri a céljait, sikeres, megnyerő ember benyomását kelti.
És most nézzük meg mindezt napjainkban...

Nos ennyit a művészetről manapság....

Továbbra is alás szolgájuk: Z

És csak, hogy ne maradjanak zene nélkül:(bár Fenech bácsit nem nevezném sanzon- énekesnek:)