Eme rövid bejegyzésem azt a célt szolgálja, hogy hangosan elmélkedjek közös és mindannyiunkat érintő problémákról. Nyilván itt a médiáról esik szó. Ahogyan lépcsőzetesen haladok kutatói munkámban - mely lényegében a diplomamunkám - egyre inkább katartikus és ugyanakkor kétségbeejtő tények körvonalazódnak, a magyar közszolgálati és kereskedelmi médiák terén.
A laikusok nyilván erre legyintenek majd és azt mondják:
"hát persze, hogy a magyar média rossz minőségű".
De a probléma nagyon súlyos és túl áttételes ahhoz, hogy ilyen könnyen degradálni lehessen.
Az első tézis, ami segítheti a megértést:
A demokráciának két fontos tulajdonsága van: az egyik az alapvető értékek univerzuma, a másik pedig a plurális értékek univerzuma. Az alapvető értékek univerzumát a magyar alkotmány is deklarálja (pl. élethez, megélhetéshez, magántulajdonhoz, lakáshoz való jog) ezekből, ha nem is közvetlenül , de közvetetten kinyerjük azon alapértékeket, melyek a társadalom stabilizációját, sőt perspektivikus építkezését szolgálják. Ilyen alapérték lehet, következtetve az egzisztenciális jogokból például a család építkezése: a gyermekvállalás, és a gyermekek felnevelése stb... na ugye, itt már problémák vannak. Van egy ragyogó demokratikus leirat, mely irányadó lenne, arra vonatkozólag mi lenne a hosszútávú és normálisnak mondható stratégia.
A plurális értékek univerzumáról is értekezik az alkotmány, kiváltképp ilyen a kisebbségek ügye, a csoporthoz, politikai meggyőződéshez, vallási felekezethez való jog. A plurális azt jelenti, hogy a társadalom "sok színű" értelmezése az alapvetés, a cél.
És most jön a probléma: kutatásom idáig azt igazolja, hogy Magyarországon a kettő jelenleg frontálisan ütközik. Ugyanis a média úgy próbál meg plurális értékeket felvonultatni, hogy közben az alapvető értékek a politikai és döntéshozói szinten nincsenek támogatva, vagy legalábbis hanyag és felelőtlen diskurzus volt a jellemző (ha voltak egyáltalán érdemi diskurzusok). Nem, hogy nem hangsúlyozódtak megfelelően az alapvető értékek - mondjuk az említett "család építkezése" - hanem aránytalanul csorbát szenvedtek.
Ez súlyos problémát okoz a médiánál, mert olyan ügyeket, helyzeteket vállal fel, amelyeket még/már a döntéshozóknak kellett volna elkövetniük. Olyan torzulásról beszélek, ahol is a média átvállal, normális plurális gondolkodást úgy, hogy a döntéshozók mind ezen értékekre fittyet hánytak úgy, hogy nem tárgyalták és nem ellensúlyozták azokat.
Mit értek ellensúlyozás alatt?
Azt, hogy a demokrácia egyenrangúságot feltételez ergo: addig plurális értékekről nem beszélhetünk, ameddig az alapvető értékek nem tisztázódtak. Mivel a döntéshozók a gazdasági, és társadalmi "cselekményükkel" nem segítették elő, nem stabilizálták az alapvető értékeket, így a média a plurális értékeivel magára maradt. És könnyen úgy tűnhet, hogy a média erőszakos integrációt alkalmaz: erre enged következtetni, a Talk show műsorok aránytalanul nagy roma populációja. Mely elfogadható lenne akkor, ha ellensúlyt képeznének az alapvető értékek. Mivel divergens állapot áll fenn, ezért az emberek nem, hogy nem lesznek "elfogadóbbak", hanem tolódnak el a frusztráció felé, mely súlyos konfliktusokba torkollik. A plurális értelmezés csak, akkor működhet egészségesen, ha csak optimális szinten is, de jelentős energiát fordítunk a biztonságérzetek növelésére. Ezért pedig a politika a felelős és nem a média.
Összefoglalván tehát az elméletet: a demokrácia azért nem teljesedhet ki, mert ma még a plurális értékek és az alapvető értékek univerzumai, nem egyenrangúak. Ez valamelyest torz média működést is produkál. Mely logikusan visszavezethető a döntéshozói dilettantizmusra és egy gyenge, véres tetemként heverő nemzetgazdaságra. Félreértés ne essék, az itthoni kereskedelmi médiák nem reprezentálják külföldi társaikat, sőt az itthoniak jóval rosszabb minőségűek. De ez nem azért van... mert erre vannak determinálva. Egy kereskedelmi médiának igenis fontos, hogy körülötte erősebb nemzetgazdaság működjék, és jobb minőségű politikai döntések szülessenek - nem korrupcióra gondoltam, mert az majdnem mindenhol van... hanem jó és felelős politikai döntésekre gondoltam. Ha a gazdaság erősebb, az állam képes motiválni a médiumokat (pályázatok, megbízások, kedvezmények stb.) és megfelelő döntések születnek, a média képes építő mintákat és építő értékeket felvonultatni, attól függetlenül, hogy kereskedelmi vagy közszolgálati modellről beszélünk.
