Ó Üdvözlégy Uram a drága országomba!
Itt, ma a közönyösség foglaltatik imába!
Minden verzió el van, és ki van játszva!
Mindennemű érzés eltűnt, le van…….
Szörny született (részlet)
Anya, apa, és azoknak írmagjai!
A föld üszkös lényei, állatai!
A hit, erkölcs epe vizében maródjon!
Minden szó akadjon, rekedjen félúton!
Legyen Szűz Mária a pokol madámja!
Hörgés a hegyi beszéd sallangja!
Akik harsogják a szót: SZERELEM!
Pusztuljanak el máglyán, díszesen!
Csak szépen…
Csak szépen nevetve.
Cinkosan mosolyogva.
Hazudva, rejtőzködve.
Szórakozva, játszva.
Hitesd el velem.
Úgy sem érzem.
De mindig sejtem.
Jojó lett a szívem.
Csak szépen lazán.
Suttogva, némán.
Kimondva, durván.
Elárulva, gyáván.
Öld ki a vágyam.
Harapd el a szavam.
Törd ki a nyakam.
És maradok magam.
Csak szépen, önzően!
Üríts a véres lelkemen!
Csonkíts a testemen!
Alázz meg teljesen!
Csalj meg, és ölj meg!
Sújts le, és törj meg!
Falatozz! Egyél meg!
A torkodon akadjak meg!
Kék
Kék vagyok én, kék vagy te.
Ez vagyok én, és voltál te.
Kék volt az ég, elküldtél.
Jég a szívem, s beállt a tél.
Kék a bűn, a báj, a sálad.
Kék a csók, a pofon, a házad.
Könnyed a bánat, könnyed a vér.
Mit kiont majdan a gyilkos kés.
Könnyed a sóhaj, könnyed a szó.
Mit elhagy az ajkad, az utolsó!
A nemzet szörnyei
Emitt settenkedik a szörnyetegem…
Piros, fehér, zöld, pici szörnyecske.
Kényelmetlen igazgatói székecske?
Elkopott már a hatszázas „Mercike”?
Tán omlik a rózsadombi villácska?
ÓÓÓ az icipici medence luxusa…
Pezsgőfürdő, mandulás szappanka…
Édesanyád ékes színű gyémántja!
Az öregapád aranyozott protézise!
Öreganyád platinás térde kalácsa!
Szeretőid galambürülékes gyűrűje!
A házmestered aranyere, reumája!
Pénzem a pénzed, lelkem a lelked!
Csavard a zsebem, taposd a belem!
Rántsd meg hát szűk gyeplőmet!
Lógasd elém a répát: a fizetésem…
A szörnyeteg keblén
Gúnyosan szemembe kacag:
Mit akarsz emberféle kacat?
Szolgám vagy te ócska vacak!
Öklömmel szemébe vágva.
Csontig a csápjába harapva.
Kénes vére arcomba csobban.
Egy mozdulattal kettészel.
Belsőm szerte széjjel.
Cafatként érem a földet.
Mintha rémlene utána.
Hogy a mennyek csarnokában.
Jézus ölében tovább sírtam.
Ébredés (cenzúrázott változat)
Zombi ország zombi vezetői.
A zombi törvények alkotói.
Az új generációk csillagai.
A népi degeneráció keltői.
Pattanásig feszült, problémák
Fejszét a vekkernek kollégák!
Indul a zombi tánc kapitalisták!
Izzanak már a nyugati verdák.
Nyakkendős zombiké a sztráda.
Kígyóznak a lámpák a városba.
Ha kilógsz, lefotóz a kék strázsa.
Vízfejű bíráktól duzzad a kassza.
Leszállnak az öltönyös hadak!
Sikongnak az üzleti hír oldalak!
Éjt- nappallá húzva harácsolnak!
Marketing tereknek, hálózatoknak!
Ordít sok mobil, lobbannak a cigik.
Diplomás táncot járnak a hippik.
Törnek fel a húszan éves zombik.
Így híznak és toboroznak a multik.
Életrajznak balra az iratsemmisítő!
A tegnapod szerint minden a múlté.
Az urak, eldöntik, meddig jut moslék.
A nyugdíj vagy a hantolási büdzsé.
Ne szüless későn, és ne halj korán.
Kis elemem, kis klónozott birkám
Létednek uraink így húzzák hasznát.
Hogy meddig húzod, ne kérdezz butát!
Ha nem tetszik majd, más megeszi!
Itt mindenki köszön, és kávét iszik!
Köszön a rabló, a kurva, a cég spicli!
Sikkasztóink, csalóink, képviselőink!
Két műszakban biztosítunk terrort!
Négy évszakban vedelhetsz alkoholt!
Az életed végére mi tesszük a pontot!
Ne is zavard meg a komplex világot!
Csak a világ robbanása ad kibúvót.
Csak kényszerből, húzhatsz vonót!
Azt is ameddig hallod a füttyszót…
És még sokáig, nem az utolsót!
Szakálos Dénes László versek (c)
válogatás (1994-2004)
