Hogyan vesszük rá az elhízott gyerekünket, hogy ne zabáljon annyit? Legjobb, ha példát mutatunk. A sanyargatást magunkon kezdjük. Kevesebb sörbüfi a meccs előtt. Kevesebb ülep dagasztó bon- bon a Szex (és New York) előtt. A hús mehet a levesbe, pörköltnek semmiképp. Szobabringa és nagypapa expanderje, update norbika sonkája. Hát jó ezzel meg is volnánk, meg is lehet feszíteni a bicepszeket apukák, anyukák ismét vonzóak az ütközők. De ezzel a hülyegyerekkel mi lesz?  Amikor mindenki ugyanazt zabálta, akkor is kövér volt. Manapság, amikor bármit zabálhat pláne kövér. Ez a mi gyerekünk, nem változik semmit!

Miért van Déjà vu érzésem?

Legyünk liberálisok?
Verjük meg a tanárt.

Legyünk szocik?
Verjük meg a szülőt.

Legyünk konzervatívok?
Verjük meg a gyereket.
 

Legyünk radikálisok?
Verjünk meg minden kövér gyereket.


A példamutató apukának véresen dülled a szeme a fekvenyomó padon. Még nem tudjuk... meglátjuk az edzés végén. De ez a gyerek, a szomszédos fekvenyomó padon ül... és vattacukrot majszol. Hetven éve mindenevő. Megvárjuk az edzés végét... és, hogy szalonnából lesz-e kutya. Érezzük a metaforát?

 

 

 

 

 

 

 


 

Kommentár nélkül: Feldolgozás

 2010.07.23. 19:03

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

Mefiszto.hu (c) 2005. november
Szakálos Dénes László írása

 

A kis hercegnek sikerült felismerni a világ tényei mögött rejlő emberi természetet… és azt hiszem, a lényegi fekete űrt töltötte ki: a hiányt, a nincset, a semmit, az elfogyottat, kimerültet, ez a fekete űr volt az emberi természet egyik ősi kódja: a szeretet.
Az állatok a regényben elmondják mit gondolnak a világ fontosságairól, a barátságról, és a kapcsolatokról… és tudnunk kell, a valóságban gondba lennénk, ha az állatok beszélni tudnának és akkor rettegjünk is a gondolattól! – a fókabébi még felordít – mielőtt a vadász szétzúzza fejét a csákánnyal stb… néhányan már sejtik miről írok?
A regényben… ahol a lét minden egyes élőlénye életre kel és tényeket közölnek a messziről jött idegenről az emberről… az olvasás erejéig magunk is kis hercegek lehetünk. Ha úgy tetszik, mindenkit egy szimulátorba invitálok.
A technika csodálatos eredmény… de homályosodnak a mögötte munkálkodó lelkek, csaknem teljesen pléh felhőbe burkolódzik a humán ősiség, törvény, és dogma… hogy a magány elpusztít mindenkit. A valóságos atombomba a magány. És néha ott robban mindenkiben… kétségbeesésünkben az űrben keressük a választ (űrkutatás), tudománynak szép… de emberségnek nulla.
Bár… ebben is van valami biztató… kívánom, hogy találják meg végre azt a bizonyos B-612 bolygót. A királyt, a hiú embert, iszákos embert, az üzletembert, a lámpagyújtogató embert, a geográfust már megtaláltuk itthon… a földön.


Részlet a műből:


- Légy szíves, szelídíts meg! – mondta a róka.
- Kész örömest – mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!
- Az ember azt ismeri meg igazán, amit megszelídít – mondta a róka. – Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.

 

 

 


 

Kommentár nélkül: Állatkák

 2010.07.23. 17:30

 

 

 

 

 

 

 
 

V89 Reload: Rendezői változat

 2010.07.20. 13:54

 

 

 

 

Korábban nem használt jelenetek és beállítások.
Javított kép és hang.
Szakmai korrekciók.
Művészibb koncepciók.
Bővített játékidő.
Több dráma.

Ez nagyjából a Valami a levegőben- 1989 rendezői változat....

A "Fekete Lovag" oldaldobozban megtaláljuk az oldal linkjét...

Kommentár nélkül: :)))))))

 2010.07.16. 10:23

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

De, hogy átvegyem a pofozás jogát Zkaptól, mert helytálló a matekpéldája, amit lentebb írt. Újabb példa: gondolatrendőrség nem azért nincs, mert demokrácia van. Hanem azért, mert nincs gondolat.

"Elvesztettem a fonalat", a klasszikus mondás. Miért is viszünk magunkkal a barlangba fonalat? Azért fejtegetjük lefelé a gombolyagról, hogy visszafelé helyes útra leljünk. Ezzel a magyar barlanggal csak egyetlen egy probléma van, kifelé jövet mindig egy MSZP irodába vezet. Hiába akarok a tisztásra érni, mindig csak ijedten csomagoló maszop katonák irodáiban találom magam, fölöttük szigorú tekintettel szemlélődik, vizsgál afféle Rácz tanár úr figura, aki fidesz.
 

A szomszéd üregbe sem érdemes bekukkantani, mert oda már a metró se jön ki, két megállóval lejjebb leszerelték a fúrópajzsot. Miután a maszop katona, összehalmozta az irodai kellékeit, a családi fotókat: a föld különböző tájairól, a harmadik családi ház rekonstrukció terveit a Tükörhegyen, kézfogás egy offshore igazgatóval. Egy levél - Tiborc panasza helyette Simorc panasza (MNB).  Titkosszolgálati jelentések Orbán alsógatyájáról, Vona zoknijáról. Mindet gondosan leragasztja egy nokiásdobozba. Kilépve az ajtón, a Maszop cégér táblát lecsavarozza az ajtóról, a hóna alá csapja, majd emelt fővel névjegykártyát cserél a fideszes kollégával és folytatja tovább vállalkozását. Mindegy, hogy narancs vagy maszop, mindig úgy lehet befejezni mint egy mesét:
Itt a vége fuss el véle. S addig éltek, amíg meg nem választották őket.
Mert utána még jobban.
 

 

Bolygó kapitánya! Egyesítsük gyűrűinket: LMP! FIDESZ! Jobbik! MSZP! Hoppá! Hol az ötödik gyűrű? Ja megvan! A bácsi kezén, a karosszékben, akit 20 éve nem ismerünk. Mentsük meg Európát a magyaroktól! És előbújik a földből valami szörny.

 

 

 
 

Best of Mefiszto.hu: hagymás bab

 2010.07.16. 09:13

 

Mefiszto.hu (c) 2008. január
Gyenesi Szabolcs írása

 

Homok, csizma és ördögszekér, füstölgő puskacső, fogatlan bácsi cilinderben, két veszedelmes bérgyilkos menekül alsógatyában, nyerítés, tenyérlenyomat a bandita arcán, hagymás bab… több hónapos piszok a szakadt szövetruha alatt, csak egy vegytiszta kék szempáros villan a lyukas cowboy kalap alól (Terence Hill). Van amikor két lábon van… s van mikor vonszoltatja magát az öreg gebével no meg a hagymás bab is itt van. Üzemanyag gazdaságos közlekedési eszközök a lovak egy-egy marék abrak és kész… itthon ezt az olcsó üzemanyagot el ne süssük, mert rögtön külföldi monopólium lesz belőle.

Kommentár nélkül: Egy mail

 2010.07.14. 23:11

Címzett: Gyenesi Szabolcs
2010. június 1.

Megennéd-e a bogarat a sivatagban, ha az életed múlna rajta? Persze, hogy igen. Pedig homokban futni nagyon nehéz. Sötét erdőben elrejtőznél-e a vadak elől, ha az életed múlna rajta? Igen. Pedig elgyengülten, adrenalin görcsben baromi nehéz fára mászni. Megennéd halott úti társad, egy repülőgép szerencsétlenség túlélőjeként? Igen. Pedig a "mekdonáctól" kellene inkább hánynod. Mindent megteszünk.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nos Picinyeim, a kötelező köröket az oktatásban letudva, megejtve a nyaralást, visszatértem. Kissé fáradtan, a lecsó és egy kávé + 2 cigaretta elfogyasztása után vetem klaviatúrára soraimat. Remélem hiányoztam, de ha nem, az se baj. Örömmel tapasztaltam mennyi új bejegyzés született, van itt minden mint a búcsúban.

Rendszerváltás? Érdekes téma. Sose voltam túl jó matekból, de ezt egy egészen egyszerű képlettel le tudom írni: Magyar Népköztársaság - nép = Magyar Köztársaság . Na de hová tűnt a nép? Így mintha kissé öncélúvá vált volna... no, de ne lovagoljunk az elnevezésen, hisz mindenki tudja nem az számít. Csak az, hogy milyen jó itt... nagyon jó. Hello Magyarország, izzad a tenyerem ha rád gondolok! Ide kívánkozik, amit körösladányi Silver nevezetű italozó helyiségben (hétvégente diszkó!) a hirdetőtáblán láttam kiírva: Itt csak az maradhat nyerő, aki nyaló vagy nyelő! - Látjátok kicsiben és nagyban is ugyanaz a lényeg...

Már megint ezek a fránya  értékek? Társadalom, egyének meg miegymás... Néha mikor bomlott aggyal üldögélek és erről van szó, mindig eszembe jut, az alkotmányjogi megfogalmazás kulcsszava : TÁRSADALMI SZERZŐDÉS - De kérem, én nem írtam alá semmit! Majd erre fogok hivatkozni a tárgyaláson is. Ha lesz egyáltalán.

Alás szolgájuk: Z

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

http://spidronmuhely.tumblr.com/

 

 

 

 

süti beállítások módosítása